zhivar.org
Megtapasztaltuk sajnos keveset tudunk a környező országok 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó helyi eseményeiről, talán a hazai megtorlástól is szörnyűbb következményekről. Köszönjük a gyulai és az aradi gimnáziumok segítő közreműködését. Fotó és szöveg: Bagyinszki Zoltán az Október 23 Alapítvány kuratóriumának elnöke Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére. Gyula, 2016. október 22-23. (szombat-vasárnap) A két napos, történelmi témájú, országos művészeti fesztivált a 60. jubileumi évben immár 4. alkalommal rendezzük meg a 10 éves Október 23. Alapítvány, Gyula Város Önkormányzata és a POFOSZ Békés megyei szervezete támogatásával. A színvonal emelését célzóan idén bevonjuk a szakmai szervezésbe a Gyulai Művésztelep Egyesület művészeit is. Korábban a részvételi arány és a téma változatos bemutatása, a hangulata igazolta elképzelésünket, van értelme '56-os témában országos nagyrendezvényt szervezni. Kapcsolatok jöttek létre, szakmai barátságok szerveződtek a települések, diákok és a felkészítő tanárok között.
Agresszió, öngyilkosság, addikció - Gerevich József és Bácskai Erika (Szerk. ) - Google Könyvek Rajzok Marosán Gyula festőművész, aki csak átmenetileg tartózkodott Bécsben, arról számolt be, hogy a város megvette három absztrakt képét, hogy így segítse megélhetését. Ez akkoriban jellemző volt, tudjuk meg Sümegi Györgytől. A korabeli írott sajtó is sokat foglalkozott a magyarokkal. Az emigrációban és az itthon készült művek között felfedezhető a különbség. Egy idő után a menekültek szinte kívülről nézve örökítették meg az eseményeket. A levert forradalmat, főleg nyugaton, sokszor jelenítik meg például elesett, fekvő nő vagy férfi zászlóval letakart alakjával. Ilyen ábrázolás a Magyarországon maradt művészek alkotásai között nem fordul elő. Úgy tűnik, a félelem kiirthatatlan jellemvonássá vált. A forradalom idején az utcákat járva halott barátokra, családtagokra bukkanhatott bárki. A Kádár-korszak alatt pedig a megtorlás lett a kulcsszó. Nem is nagyon kellett figyelmeztetni a művészeket, tudták maguktól is, hogy mivel nem állhatnak elő.
2018. 10. 27., Andor-Barabás Edit, Programok 2018-2019, Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt, melynek során Magyarország fellázadt a sztálinista terror és a szovjet megszállás ellen. Idén iskolánk aulájában egy megható, érzelmekkel teli ünnepi műsor keretében emlékeztünk azokra, akik 1956. október 23-án részt vettek a forradalomban, életüket adták a magyar szabadságért, és ezzel örök példává váltak számunkra. A műsor során az elgondolkodtató szövegrészletek, megrendítő versek, dalok mellett korabeli filmrészletek és képek adtak egy kis ízelítőt a forradalom hangulatából. A műsorban szereplő tanulók: Szemző Csillag 6. a, Gyenes Adél 7. a, Millei Tifani 7. a, Kovács Dzsenifer 7. b, Kállai Gábor 8. b, Tótha Bence 8. b osztályos tanulók tiszteletünk jeléül virágokat helyeztek el, majd mécsest gyújtottak a hősök emlékére. Köszönjük a megható pillanatokat a gyerekeknek és felkészítőjüknek Vargáné Gyurkovics Mónika történelem szakos pedagógusnak.
A kapuban megtudtuk, hogy a "Palace" szállóban még sok az ávós. Ebben a pillanatban egy autó jött szirénázva. Az egyik ablakból egy nemzetiszínû zászló, a másikból pedig egy golyószóró állt ki. Mindenki azt mondta, hogy a "Palace" szállóba ment. Ezután elindultunk. A Guttenberg térrõl láttuk a Rökk Sz. u. 21. sz. ház belövését. Utána kimentünk a kõrútra, ott volt ám csak valami!? Mi mindig azt hittük hogy mifelénk van a rumli, pedig a mi házunk nem kapott egy lövést se ott pedig átlagosan egy házra 3 lövés esett. Tovább menve mindig több volt a belövés a házakon és a Baross utcánál már egy ház össze is volt dûlve. Arrafelé már sok tankot láttunk kilõve. Az egyikre rá volt írva generálozva. A hegedûtanárom lakása egy belövést kapott. A Baross utcától már a kõrút tele volt orosz halottakkal. A Pál utcánál nem lehetett tovább menni, mert itt már sok volt a rom és a killõtt tank amelyet Molotov cocteil féle módszerrel robbantottak fel. Innen még látszott a Kilián laktanya, melynek a sarka mind 3 emelet leszakadt.
Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Nagyon "képben van". Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Gyula naplója teljes egészében fennmaradt. Megmaradtak a naplóba beragasztott röplapok, újságkivágatok, a külföldi segélyek csokoládépapírjai és a fiúk rajzolt városa. Bár Gyula 12 éves volt akkor, nagyon éretten fogalmazott, naplója élvezetes olvasmány ma is, elmeséli saját megközelítésében a forradalom történetét nagy részletességgel és kronológiai hűséggel, továbbá átélhetővé teszi egy budapesti kisfiú hétköznapjait, Budapest lakóinak mindennapi életét a különleges időkben: 1956. október 23. és 1957. március 15. között. A sok igényes rajz, a szépen olvasható kézírás, a sokféle kivágat és térkép (melyekről jól azonosíthatóak a ma már archív felvételekről ismert szétlőtt épületek, a romos város jellemző részletei) mind amellett szólt, hogy a naplót facsimile kiadásban adjuk ki, mellékelve a jegyzetekkel ellátott szöveget.
Ezután jöhetett a harcok másik kedvelt forradalmi fegyvere, a Molotov-koktél. A csavaros magyar észjárás tehát nem hagyta cserben a hősöket sem. 5. Vörös zászló lobog a magyar mellett Forradalmi "életkép" a Móricz Zsigmond körtéren – Fotó: Fortepan Egy másik harcoló csoport tagjai nem az észjárásukkal, hanem egy szimbolikus üzenettel hívták fel magukra a figyelmet. A Tűzoltó utcai szabadságharcosok szintén sokáig ellenálltak. Olyannyira, hogy az országot november 4-én elözönlő szovjet hadsereg ellen még hetedikén is tartották magukat. Mivel ez volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja, a csoport vezetője, Angyal István a magyar zászlók mellé felhúzatta a vörös lobogókat is, ezzel üzenve a szovjeteknek, hogy munkások ellen harcolnak. Az üzenet egyértelmű volt, és kifejezte azt is, hogy a forradalom tagjai és vezetői között is bőven voltak baloldali érzelműek. Ezek közül Angyal mellett a másik leghíresebb természetesen maga Nagy Imre, aki korábban miniszterelnök is volt. Ők is érezték ugyanakkor, hogy a kommunista blokk országaiban létrejött rendszer – bármennyire is bizonygatja a propaganda – valójában nem munkáshatalom, hanem elnyomás, ez pedig ellenkezett az elveikkel.
Agresszió, öngyilkosság, addikció - Gerevich József és Bácskai Erika (Szerk. ) - Google Könyvek Magyarul – Nagyon sokan járták az utcákat akkoriban. Csak rajzoltak és rajzoltak. Az ekkor készült alkotások általában nagyon reális, figuratív művek. A lehető legegyszerűbb technikával készültek, nagyon kevés az elvont alkotás. Nem is volt idő másra – mondja a művészettörténész. A megtorlás Az események pörögtek és kevesebb, mint két hét alatt a forradalom elbukott. Rengeteg volt a halott, ám a kormány biztosra ment: tömegesen börtönözte be a szabadságharc résztvevőit és bárkit, aki csak gyanúba keveredett. Európai művészek is tisztelegtek a forradalom hősei előtt Bár egyedül maradtunk, a világban erős visszhangot vert a forradalom. Számos európai művész tisztelgett az elesettek előtt. Jean Cocteau, francia költő egy stilizált emberfejet foglalt hatágú csillagba és mellé írta: "Drága magyarok, ti csillagok az égitestek között – s mindannyian költők a tett tragikus lírája által. " Marc Chagall 1956 novemberében készült litográfiáján egy a gyermekét egy fenyegető madártól védő anya látszik.
Molnár Daphne (Politechnikai iskola Szabadka, felkészítő: Suhajda Zita) 3. Szabó Zsófia (Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, felkészítő: Vitárius Nikoletta) Naményi Zsófia (Tóth Árpád Gimnázium, felkészítő: Lukácsné Bíró Eszter) Szécsényi Viktória (Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola, felkészítő: Takács Bea) Zsiga Anett B) vers- és próza 1.