Mekkora Az Univerzum
Cary and Michael Huang, egy középiskolás kaliforniai testvérpár úgy döntött, hogy megrajzolja a létező világ mércéjét. Egy ingyenes 2D CAD szoftvert felhasználva el is készítették az interaktív animációt, amelynek első változatával már tavaly nyáron előrukkoltak. A tökéletesített mérce is elérhető már ezen a linken, vagy bármelyik képre kattintva. Az ifjak igazán zseniális és nagyon szórakoztató animációval álltak elő, amely sok ismeretet is nyújt, ugyanis az egyes objektumokra kattintva azok rövid angol leírása is megjelenik. A skála fordítása már sok nyelvre elkészült, sajnos magyarra nem. De talán egyszer akad erre is vállalkozó, hiszen az iskolai oktatásban is kiválóan használható eszközt alkotott meg a két Huang. Egy kérdést azonban mindenképpen érdemes végig gondolni, mielőtt eljátszanánk a skálával: – Mekkora az univerzum? – Micsoda kérdés?! Hát végtelen. Charles és Kai Huang Lehet, de azért ez nem olyan biztos, hiszen a megfigyelhető világegyetemen túl csak az elméleti megfontolások vezetnek.
- Mekkora az univerzum? | Toluna
- Mekkora az univerzum, honnan tudjuk hogy az egész univerzum az ősrobbanás által...
- Megvan az idei WWDC időpontja - Mobilarena Okostelefon hír
- Mekkora az univerzum? Itt a skála, nézd meg magad! - Novo Sapiens
Mekkora az univerzum? | Toluna
Úgy pattognak, akár a biliárdgolyók De miért meglepő, ha két fekete lyuk nem körpályán kering egymás körül? - teszik fel a kérdést. Haiman Zoltán szerint ez a gravitációs hullámok alapvető természetéből fakad. A sugárzó fekete lyukak pályája viszonylag gyorsan kör alakúvá válik a gravitációs hullámok miatt, jóval az összeütközésük előtt. Korábbi kutatási eredmények azt mutatták, hogy a nem kör alakú pályák nagyon ritkák. Ez felveti a kérdést: egy amúgy is kivételes feketelyuk-ütközés miért történhetett pont egy ilyen ellipszis alakú pályán? A lehetséges válasz olyan galaxisok központjában rejlik, aminek a közepén egy óriási, a napnál több milliószor nehezebb fekete lyuk található, és ami körül örvénylik egy lapos, korong alakú gázfelhő. Kocsis Bence szerint ebben a korongban nagyon sok kisebb fekete lyuk is található, és ezek olyan nagy sebességgel mozognak, hogy a gravitációs kölcsönhatásuk révén a fekete lyukak biliárdgolyókhoz hasonlóan pattognak egymás között. Ilyen körülmények között kör alakú kettősök nem létezhetnek, szögezi le a szakember.
Tehát az adott dimenzión belül nem léphetett fel egy robbanás, hanem új dimenziókat hozott létre, melyekben már robbanhatott. Tehát ezek szerint ez egy dimenziórobbanás, s az anyag nem csak az általunk ismert három dimenzióban terjed, hanem az ezek után kialakult magasabbakban is, hiszen a tágulás nem állt meg a harmadik dimenzió kialakulásával. Miért is állt volna meg? Hogy a mostanra létrejött dimenziók száma mekkora, még csak tippelni sem tudom, de biztosan jó pár. Ám most térjünk vissza a Hawking-elmélethez. Ô azt mondta, hogy az univerzum a végtelenségig tágul. Én sajnos ebben sem tudok egyetérteni vele. Hiszen ô saját maga mondta, hogy a nulldimenziós állapot (borsószem) csak egy pillanatig, azaz a legrövidebb idôegységig tartott. Ezek szerint kellett lennie valaminek elôtte is. Na de mi történhetett elôtte az univerzummal? Következtessük most ez ki egyszerô logikai alapon. Tágulni nem tágulhatott, mivel egy adott mennyiségû anyagból tágulás folyamán nem alakulhat ki egy nulldimenziós anyaghalmaz.
Mekkora az univerzum, honnan tudjuk hogy az egész univerzum az ősrobbanás által...
Ilyenkor a tágulás végtelenül hosszú ideig folytatódik, egyre lassulva, de nem következik be a zárt univerzum esetén említett összehúzódás. Ilyenkor sík szerkezetű univerzumról beszélünk. A sík univerzum természetesen nem a földi fogalmaink szerinti kétdimenziós síkot jelenti, hanem azt, hogy az univerzum geometriai jellemzői a síkéhoz hasonlíthatók. Az alábbi ábra szemlélteti, miről van szó. A zárt univerzum geometriája a gömbéhez, a nyílt univerzumé a nyeregfelületéhez, a sík szerkezetű univerzumé pedig a geometriai síkéhoz hasonló, görbülete nulla. A legújabb mérések szerint a Világegyetem geometriai szerkezete nagyon közel áll a síkhoz, az attól való eltérés legfeljebb 0, 4 százalék. Az Univerzum alakja Forrás: NASA/WMAP Science team Elsősorban a Hubble-űrtávcső megfigyelései alapján korábban már sikerült megállapítani, hogy a Világegyetem kora 13, 7–13, 8 milliárd év (a Föld kora "mindössze" 4, 6 milliárd év). Ugyanakkor a WMAP űrszonda ( Wilkinson Microwave Anisotropy Probe) pontosan megmérte a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás parányi ingadozásait, aminek alapján rekonstruálható volt a Világegyetem ősi korszaka.
Miután csillagok nélkül nincsenek fekete lyukak, ezért a kutatók modellezték a galaxisok több milliárd éves evolúcióját, melyből kikövetkeztethették, hogy milyen típusú csillagból hány keletkezhetett az idők során. A csillagászok tehát egyfelől a világűr demográfiáját vették figyelembe, másfelől pedig azt is, hogy az egyes galaxisokban héliumon és hidrogénen túl milyen fémek fordulnak elő. Minél több a fém egy galaxisban, annál több új csillag jön létre. A cikk az ajánló után folytatódik Végül a csillagok bekövetkező halálát is számításba vették. Szimulációkat készítettek az alapján, hogy mennyi egy csillag tömege és fémtartalma, várható élettartama és megsemmisülése. Figyelembe véve, hogy nem mind, csak a csillagoknak egy bizonyos része alakul fekete lyukká, és egyes nagyobb fekete lyukak két csillagból keletkeznek, a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az univerzumnak mintegy 1 százaléka lehet fekete lyuk. Noha ez elsőre kevésnek tűnhet, a kutatók szerint ez a mennyiség meglepő gyakoriságot feltételez: amikor az égre tekintünk, a csillagok között megannyi fekete lyukra is tekintünk egyidejűleg.
Persze csak eddig láthatjuk. Szóval, meddig látunk? A legtávolabbi fény, amelyet megfigyelhetünk, a kozmikus mikrohullámú háttérből származik, amelynek vöröseltolódása körülbelül z = 1000. Ez azt jelenti, hogy a kozmikus háttér együttmozgási távolsága körülbelül 46 milliárd fényév. Egy hatalmas gömb középpontjába ragadva a jelenleg megfigyelhető univerzum átmérője körülbelül 92 milliárd fényév. Még ezzel a megfigyelt távolsággal is tudjuk, hogy ennél sokkal messzebbre nyúlik. Ha csak annyi lenne, amit látnánk, akkor azt látnánk, hogy a galaxisok hajlamosak felénk húzódni, amit nem figyelünk meg. Művészi koncepció a multiverzumról. Köszönet: Florida State University Valójában semmiféle galaxist nem látunk egy adott ponthoz tapadni. Tehát amennyire tudjuk, az univerzum örökké tarthat. Lehetne még ennél is furcsább. A média némi vitája ellenére, ha a BICEP2 korai infláció észlelése helyes, akkor valószínűleg az Univerzum egyfajta infláción megy keresztül, amelyet az "örök infláció" megfélemlítő beceneve visel.
Megvan az idei WWDC időpontja - Mobilarena Okostelefon hír
- Mekkora az univerzum | hvg.hu
- Mekkora az univerzum? Itt a skála, nézd meg magad! - Novo Sapiens
- Weöres sándor összes verse
- Mekkora az Univerzum mérete? (869809. kérdés)
Megváltoztatná az általunk ismert fizikát, és kibővítené az univerzumról alkotott képünket. A Portsmouthi Egyetem új tanulmányában egy olyan kísérlet ismertetését tette közzé, amely megerősítheti az anyag ötödik állapotát az univerzumban, és megváltoztathatja a fizikát, ahogyan azt jelenleg ismerjük. Az ötödik elem pedig nem más, mint az információ. A korábbi tanulmányból kiderül, hogy az információnak tömege van, és hogy minden elemi részecske, az univerzum legkisebb ismert építőkövei információt tárolnak magukról, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek DNS-e - írja a Knowridge. Dr. Melvin Vopson fizikus egy olyan kísérletet tervezett, amely, ha működik, azt igazolja, hogy az információ az anyag ötödik formája, halmazállapota a szilárd, a folyékony, a gáz és a plazma mellett. Vopson elmondta: "Ez egy heuréka pillanat lenne, mert megváltoztatná az általunk ismert fizikát, és kibővítené az univerzumról alkotott képünket. De nem ütközne a fizika egyetlen létező törvényével sem. Nem mond ellent a kvantummechanikának, az elektrodinamikának, a termodinamikának vagy a klasszikus mechanikának.
A mérnök úr aztán vérszemet kap, és olyan labirintust épít, amelyben az állatoknak már különböző fadarabokat is el kell mozgatniuk ahhoz, hogy eljussanak a kincshez, majd egy olyat, ami nem csak bonyolult, hanem direkt túl szűk is. Meglepetés: a nagyobb testű cickány könnyedén megoldja a feladatot, a jóval kisebb egér viszont vagy buta, vagy lusta, vagy túl jóllakott ahhoz, hogy eljusson a magokig. Jó szórakozást!
Mekkora az univerzum? Itt a skála, nézd meg magad! - Novo Sapiens
2/29 A kérdező kommentje: Persze hogy könnyebb végtelennek elképzelni, de azért mert azt könnyebb attól még nem úgy van, valahol mindennek vége van és van mellette vagy körülötte valami, olyan NINCS hogy egy tér végtelen nagyságú legyen. 3/29 anonim válasza: 60% a számoknak sincs vége. max 2 kilóméter hosszú a szám, de mindig hozzátudsz írni egyet. és az végtelen. miért ne lenne végtelen? 2011. 23:00 Hasznos számodra ez a válasz? 4/29 anonim válasza: Igen, erre az esetre írtam, hogy görbült, és visszakanyarodik önmagába. De miért elfogadhatatlan a végtelen? 2011. 23:01 Hasznos számodra ez a válasz? 5/29 A kérdező kommentje: Gondolj már bele, nincs olyan hogy egy tér végtelen nagyságú lenne, valahol vége van és ott ahol vége van kezdődik valami új. 6/29 A kérdező kommentje: De ha vissza görbül, és ott ahol visszagörbül ott vége van, és van mellette valami más. 7/29 anonim válasza: 60% Miért ne lehetne végtelen a tér? Van végtelen vonal: kör Van végtelen sík: gyűrű Miért ne lenne végtelen tér?
