zhivar.org
A gyermeket a tünetek megjelenését követően rendszerint kitiltják a környezetéből, azonban ekkorra a beteg már betöltötte jelentős szerepét a kórokozó terjesztésében. A lepkehimlő első tünetei Az esetek többségében a vírusfertőzés nem okoz tüneteket, ilyenkor rejtve maradhat a fertőzés ténye, azonban az érintettek hordozzák a kórokozót, és fertőzőképesek. Számos nem specifikus esetben a lepkehimlő influenzaszerű tüneteket okoz, jellegzetes bőrtünetek nélkül nélkül, ami nehezíti a betegség azonosítását. Amennyiben kialakul a jellegzetes bőrtünet, az az orrnyergen átívelő, az orcákat borító pillangószárnyra emlékeztető formájú vörös pírszerű kiütés az arcon. Emellett tetszerte, a karok belső oldalán, a lábakon, kevésbé a törzsön, tankönyvi esetben nagy, gyűrűszerű képleteket formálva testszerte látható. Bizonyos esetekben a kiütés okozhat viszketést, de ez általában nem jellemző. A fertőzést olykor láz, ízületi fájdalom és nyirokcsomó-duzzanat kíséri. A lepkehimlő rendszerint enyhe lefolyású betegség, szövődményekkel nem jár, és magától gyógyul.
A bárányhimlővel és házi kecskével rendelkező embereket általában vágásra küldik, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. Csak a vakcinázás menti meg ezt a betegséget. A himlő átjut a levegőn, a szennyezett részecskék és a közvetlen érintkezés útján. Az állatok bekerített legelőkön való legeltetésével, házi ételek betáplálásával és tiszta víz fogyasztásával elkerülhető a szennyezés. Célszerű az ázsiai országokból behozott vásárolt tenyészállatokat egy hónapig karanténban tartani. A betegség kórokozója A himlő a kecskék és juhok vírusos betegsége, amely lázot és kiütéseket okoz a bőrön és a nyálkahártyákon. Európában és Oroszországban ez a betegség ritka és epizodikus, csak akkor, ha hátrányos helyzetű országokból származó egyének behozják. A himlő leggyakoribb az állatokban Dél-Ázsiában és Észak-Afrikában. Himlőbetegség A Variola ovina az A csoportba tartozik, azaz gyorsan terjed. A himlő nagy károkat okoz az állattenyésztésben. A betegség miatt az állatok elpusztulnak, néhányat levágásra kényszeríteni kell.
MELEGKIÜTÉS A nyakon, a hónaljban, a mellkason, a derékon és a lágyékon megjelenő viszÂkető, vörös foltok az el nem párolgott izzadsággal hozhatók összefüggésbe. ~ - kik a leginkább érintettek? Sokszor kisbabákat érint a ~, hiszen őket gyakran túl meleg és túl vastag ruhákba öltöztetik, aminek következtében nem tud távozni a hő, így eltömődnek a verejtékmirigyek, és rövid időn belül megjelennek a bőrön az apró hólyagok. ~ Főleg gyermekeken jelentkezhetnek a nagy melegben testszerte apró, vörös, néha viszkető kiütések. Ilyen esetekben a legfontosabb a bőr szárítása hintőporokkal, esetleg zinkes rázókeverékkel. A ~ és a napallergia nem ugyanaz A felnőttkorban kialakuló ~ nem feltétlenül csak a legnagyobb hőségben jelenhet meg, hiszen annyi is elég hozzá, hogy túl szoros, nem szellőző ruhák alatt megrekedjen az izzadtság a test felületén. Főoldal Cikkek Betegségek Kiütések - csalánkiütés, ~, hideg kiütés - Szülők Lapja Kiütések - csalánkiütés, ~, hidegkiütés Meglepő módon csalánkiütés akár télen is jelentkezhet.
Egyes betegségek állatokról terjednek ( spread) az emberre, más betegségek emberek közt terjednek. Elkaphatjuk érintkezés során ( physical contact), ha hozzáérünk ( touch) vagy megpuszilunk, megcsókolunk valakit ( kiss). Más betegségek a levegőben terjedhetnek ( by airborne transmission), például tüsszentéssel ( sneeze) vagy köhögéssel ( cough). Egyes esetekben ( in some cases) elkaphatjuk olyan tárgyaktól is, amit a fertőzött ember megfogott, használt: Ilyen például az, ha ugyanazzal a szívószállal iszunk, mint akinek mono-ja van ( mono), vagy ugyanott tusolunk, ahol egy lábgombás ( athlete's foot) ember tusolt. Ide tartoznak a szexuális úton terjedő betegségek is ( sexually transmitted diseases (STDs)), amik orálisan, análisan és vaginálisan is terjedhetnek ( oral, anal, or vaginal). Néhány jól ismert (well-known) fertőző betegség AIDS – szerzett immunhiányos betegség, amit vírus okoz ( human immunodeficiency virus, HIV) chickenpox – bárányhimlő. Chlamydia – szexuális úton terjedő betegség.
Ezzel ellentétben a krónikus urticariában a csalánkiütéses tünetek több mint 6 héten keresztül visszatérnek. Ez a betegség az emberek 1-3 százalékát érinti, náluk az esetek felében angioödémás (Quincke-ödéma) panaszok is fennállnak. A csalánkiütés okai A csalánfolt a bőr középső rétegében, az irhában (dermis) kialakuló vizenyő. Az ödéma a bőr ereinek fokozott átjárhatósága (permeabilitása) miatt jöhet létre, amit leggyakrabban a hisztamin nevű anyag felszabadulása okoz. A bőrben számos különböző inger kiválthatja a hisztamin kiáramlását a fehérvérsejtek közé tartozó hízósejtekből; felszabadulása például allergiás reakció következménye lehet. A kiváltó allergének gyakran gyógyszerek, konzerválószerek, élelmiszerek, bélférgek, baktériumok fehérjéi. A baktériumok néha rejtett gócokban lappanganak szervezetünkben, és anélkül hogy heveny panaszokat okoznának mintegy "allergén-raktárként" működnek. Ilyen góc lehet az idült mandulagyulladás, a granulómás fog (a granulóma a foggyökércsúcs körüli gyulladásos sarjszövet), az idült epehólyag-gyulladás, a kismedencei gyulladások (pl.