zhivar.org
Forró (trópusi) monszun vidékek A trópusi monszun vidékek helyzetét elsősorban nem az Egyenlítőtől való távolság határozza meg. Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. Mivel a forró övezetben a monszun szélrendszer kialakítását a földrészek nyugati partjai előtt futó hideg tengeráramlások megakadályozzák, a forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. Éghajlatuk és időjárásuk az Egyenlítő környéki (átmeneti) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza.
Télen a felszínt elsősorban az erősen ingadozó vízjárású folyók formálják, míg nyáron a szél dominál. 2. Szubtrópusi monszun területek A szubtrópusi (meleg-mérsékelt) monszun területek a szárazföldek keleti oldalán, a forró övezeti monszun vidékektől északra, illetve délre helyezkednek el. A téli és a nyári monszunszél váltakozása miatt a szubtrópusi monszunéghajlat tele hűvös vagy hideg és csapadékszegény, nyara forró és csapadékos. A tél sokkal hidegebb, az évi csapadék lényegesen több mint a mediterrán területeken. Kelet-Ázsiában a babérlombú erdők fái örökzöldek. A legértékesebb növény a bambusz a teacserje, a rizs és az eperfa. Dél-Amerikában a legcsapadékosabb területeket a szavannákra emlékeztető ritkás tűlevelű arakuaria-erdők borítják. Az uralkodó talaj a silány minőségű vörös és sárga talaj. A silányság oka az, hogy a fenyőfélék apró tűlevele és az örökzöld fák gyér lombozata miatt kevés humuszt tartalmaz. A bőséges monszunesők pedig a talajsókat nagyrészt lemossa. Télen az aprózódás és a felszíni leöblítés, nyáron a mélyítő folyóvíz erózió formálja a felszínt.
A szelek minden esetben a magas légnyomástól az alacsony légnyomású öv felé fújnak, a Coriolis-erő miatt azonban eltérülnek, az északi félgömbön jobbra, a délin balra. Így alakulnak ki az ÉK-i és DK-i passzátszelek. Mérsékelt övezeti (szubtrópusi) monszun éghajlat A mérsékelt övezeti monszun éghajlat több tekintetben is hasonlít a forró övezeti monszun éghajlathoz. A csapadék évszakos eloszlása és mennyisége hasonló a forró övezeti monszun éghajlatához. A monszun éghajlat uralma alatt álló területek vízjárása erősen ingadozó, mert a szél leginkább nyáron hoz csapadékot. Bár a vízjárás kevésbé szélsőséges, mint a mediterrán területeken, de a nyári monszunhoz kapcsolódva hömpölygő árvizek pusztítanak mindkét monszun éghajlaton. Mindamellett hozzá kell tenni, hogy télen gyakran előfordul a folyók teljes kiszáradása. Trópusi és szubtrópusi monszun térképen Az alábbi térképeken jól látszik a trópusi és szubtrópusi monszn éghajlatú területek földrajzi elhelyezkedése: Trópusi monszun éghajlat térkép Szubtrópusi monszun éghajlat térkép Talajminősége, növényzete A monszun területeken jelentős felszínformálás is végbemegy, a hőingadozás miatt télen az aprózódás, míg nyáron, elsősorban a sok csapadék és a magas hőmérséklet miatt a mállás jellemző.
A melegség és a bőséges csapadék hozzájárul a trópusi esőerdők éghajlata alatti növényzet sokszínűségéhez és jellemzőihez. A vegetációk függőleges rétegződést és különböző növekedési formákat fejlesztenek ki ahhoz, hogy elegendő napfényt kapjanak, ami más éghajlati körülmények között szokatlan. Trópusi monszun éghajlat Miami 51 24 15 53 16 61 26 18 72 20 158 22 237 31 145 32 193 194 143 68 27 19 47 Forrás: [2] 2 75 59 2. 1 76 60 2. 4 79 64 2. 9 6. 2 85 9. 3 88 5. 7 89 7. 6 5. 6 2. 7 80 67 1. 8 62 A Köppen osztályozó eszköz azonosítja a trópusi monszun éghajlatot, ahol kicsi az éves hőmérsékleti tartomány, magas hőmérséklet és bőséges csapadék. Ennek az éghajlatnak van egy rövid száraz szezonja is, amely télen fordul elő. A trópusi monszun éghajlat általában a dél- és délkelet -ázsiai régió országaiban található, az északi 10 fok szélesség és a Rák trópusi között. E régiók közé tartozik India, Fülöp -szigetek, Ausztrália északi partvidéke és Kína Hainan -szigete. A trópusi monszun éghajlatú régiók éves hőmérséklete stabil.
A trópusi éghajlatot olyan régióként határozza meg, ahol a leghidegebb hónap átlaghőmérséklete meghaladja vagy egyenlő 18 ℃ (64, 4 ℉) értékkel, és A-csoportnak (trópusi éghajlati csoport) sorolja őket. Az A csoportos régiók általában 25 szélességi fok alatt találhatók a déli és az északi féltekén egyaránt; ide tartoznak az Egyenlítő környéke, Közép-Amerika és Dél-Amerika egy része, Közép-Afrika, Ázsia déli részei, Ausztrália és a Csendes-óceán szigetei. Az A csoportban háromféle éghajlat létezik: trópusi esőerdők éghajlata (Af), trópusi monszun éghajlat (Am) és trópusi nedves és száraz vagy szavanna éghajlat (Aw vagy As). A három éghajlat mind a P szerint van osztályozva száraz (a legszárazabb hónap csapadék rövidítése). A trópusi esőerdők éghajlata P száraz legyen nagyobb vagy egyenlő, mint 60 mm (2, 4 hüvelyk). Trópusi monszun éghajlat P száraz közötti tartományban kell lennie 60 mm-ig. Trópusi nedves és száraz vagy szavanna éghajlat P száraz kisebbnek kell lennie, mint. Trópusi esőerdők éghajlati régiója Trópusi szavanna éghajlat Trópusi monszun klíma régió Trópusi éghajlatú biom A trópusi éghajlaton általában csak két évszak van, nedves és száraz évszak.